A Madárrezervátum és környéke soha nem okoz csalódást: kalandos, és gyönyörű. A mai program röviden: terepszemle a Nagy Lilik Kilátóból, fák között kanyargás árral szemben az Eger-patakon, madárfotózás a kormorán-telepnél, dzsungelharc a nádasban, megzavart hattyútalálkozó a Liliomoson. És volt egy meglepetés is: virágzik a tündérfátyol. Normál körülmények között június vége felé szokott, de most még május vége van!
Kezdjük az elején. Tiszavalkról indultam, a Szivárvány-kikötőből. Már a kikötőben is van mit fotózni: vízitök, és tündérrózsa virágzik a hajók között.

Tündérrózsák a kikötőben

Innen csak evezz egyenesen, maradj a Nyárádkán (ez a csatorna neve, aminek a végén a kikötő van), olyan 800 méterre található a Nagy Lilik kilátó. Előtte stég, kényelmesen ki lehet szállni. Ha a toronyból kinézel, akkor az érkezési oldalon (a csatorna felől), a nádason túl levő nyílt víz a Liliomos. A másik oldalon az Apota.

Nagy Lilik Kilátó

Nézelődés után evezz tovább a Nyárádkán, figyeld a jobb oldalt, hamarosan lesz egy Apota feliratú tábla: itt végy egy jobb kanyart, be a nád közé. Egy kanyar után kitárul előtted az Apota nyílt vízfelülete. Hattyúkkal, sirályokkal itt szinte biztos, hogy találkozol. Középen egy nagyobb szigetet látsz, ennek a bal oldalát célozd meg. Amikor ezt eléred, a bal oldali nádasban van egy átjáró, ennek túloldalán már az Eger-patak (más néven Rima) található. Itt fordulj jobbra.

Apota. Átjáró az Eger-patakra a sziget bal oldalán (a hattyú mögött).

A napokban sok eső esett, felduzzadt a patak vize, így árral szemben kellett haladni. Nem vészes, de ezért volt egy kis sodrás. Felfele evezve egyre vadregényesebb, bedőlt fákat kell kerülgetni, vagy éppen átevezni alatta. Ha látsz egy kicsi türkizkék suhanást a látótereden keresztül, na az a jégmadár volt. Itt elég gyakran lehet vele találkozni.

Eger-patakElőttem néhány méterrel repült fel, jól egymásra ijesztettünk

Idővel fordulj vissza. Tarts jobbra, maradj a patakon, ne menj vissza az Apotára. Amikor kiszélesedik, jobb oldalon ki tudsz kötni, van néhány horgászhely. Pihenő után haladj tovább az eddigi irányt tartva, amíg lehet.
Hamarosan egy kereszteződéshez érsz, ahol a két oldaladon a nádasban piros-narancs színű táblákat látsz. Itt tarts balra, és figyeld erősen a jobb oldali nádast: lesz egy keskeny átjáró, egy harmadik narancs-piros tábla előtt. Nem túl hosszú, nem túl szűk, és nem túl kanyargós.

A tábla előtt találod a bejáratot.

Ez még csak a bemelegítés, lesz majd izgalmasabb is. A túloldalon egy nagy nyílt medencére érsz. A tőled jobbra levő rész neve Terge-erdő. Tényleg erdő volt. Aztán felöntötték vízzel, amikor a víztározó készült. De a fákat nem vágták ki előtte (szoros volt az ötéves tervben a határidő, haladni kellett). Szerencsére. A víz fölötti rész elkorhadt, de a fatuskók egy része még kiáll a vízből. A kormoránok gyakran ezeken szárítkoznak.
Egészen jobbra fordulva látszik a Poroszlói Ökocentrum jellegzetes kettős csúcsa. Veled szemben pedig a kormorán-telep, szintén jellegzetes csúcsa: a fák felső ágai elszáradnak a madarak ürüléktől.

Ez a következő cél: a kormorán-telep.

De útközben figyeld a bal oldaladon a nádfalat: van benne egy kis rés, itt fogunk majd továbbmenni. Előbb viszont menj kicsit közelebb a zajos facsoporthoz. Rengeteg madár jön-megy: kormoránok, gémek, kócsagok repkednek a fejed fölött, vöcskök buknak alá előtted a vízben, szerkők halásznak a felszínen úszó kishalakra. Elég nagy a madár-forgalom. És a kirándulókat szállító csónakoké is :)Nézelődés után fordulj vissza, keresd meg az előbb már megszemlélt átjárót. A nádfal előtt van egy vízinövényekből álló kicsi sziget: nem nád, annál keskenyebb levelű, ritkább. Mögötte van a rés a falon.

A kicsi szigetek között menj át, a kétféle színű nád találkozásánál van a bejárat.

Na itt kell átcsusszanni: keskenyebb, kanyargósabb, és hosszabb, mint az előző. Ha gyanús hangokat hallasz, akkor óvatosabban haladj, néha van motorcsónakos forgalom. Nyár elején még egészen jól járható, később a nád nagyon bedől, meg kell vele küzdeni, kalandosabb az átjutás
Miután kiverekedted magad a nádasból, fordulj jobbra, és tartsd ezt az irányt. Egészen addig, míg kinyílik a látóhatár, egy széles nyílt vízfelületet látsz magad előtt: ez a Liliomos. A cél ennek a túlsó vége. Sekély medence, a 2022-es aszálykor egy nagy része ki is száradt, kajakkal több helyen fennakadtam. Nyár végén nagy részét benövi a sulyom, ilyenkor csak a bal oldali része járható: itt a motorcsónakok tisztán tartanak egy ösvényt.

Kócsagok a Liliomoson

Most viszont még aránylag tiszta, és ahol sulyom van, ott sem sűrű. Így aztán arra döntöttem, hogy jobbra kanyarodok, és a Liliomos közepén levő nádszigeteket jobbról kerülöm. És itt jött a meglepi: a jobb hátsó részen a nád alján sárga szegély látszott. Mintha tündérfátyol lenne, ami így május végén még nem lehet, főleg nem akkora tömegben. De, lehet. Ekkora tömegben. Egy hónappal hamarabb virágzik. Jól le is fotóztam.

Tündérfátyol.

Aztán belefutottam egy hattyútalálkozóba. Itt mindig sok, és sokféle madár van, de ekkora csapat hattyút ritkán láttam együtt. Nem is fértek mind a fotóra.

Hattyútalálkozó. Igyekeztem kikerülni, de mégiscsak megzavartam valami fontosat.

A Liliomosról a kijárat a bedőlt fánál van. Már egészen messziről lehet látni. Általában tele van madarakkal: hattyúk, sirályok, kormoránok, szerkők, gémek álldogálnak, üldögélnek, vagy néha hangosan vitáznak. Most kivételesen üres volt. A kijárat után egy négyes kereszteződésbe érsz: itt menj tovább egyenesen, hamarosan egy csendes kis belső tóra érsz.

Szerkők gyűjtögetik a vacsorára valót.

Balra tartva érsz vissza a Nyárádkára, ahonnan egy gyors jobb kanyarral máris a kikötőben vagy.

A túra hossza kb. 11km, térképért katt ide.